A színtévesztésről

A színtévesztés felismerése

Az információk legnagyobb részét, több, mint 90 százalékát szemünkön keresztül kapjuk. Az emberi szem színesen lát, ezért a színes információ talán a legfontosabb adat számunkra. A színeknek tájékoztató szerepük mellett – például a színek igazítanak el a vásárláskor a friss hús- és zöldségfélék kiválasztásában, vagy éppen a betegség felismerésében (sápadt arcszín) – hangulatformáló erejük is van, gondoljunk a megnyugtató zöldre, az álmosító barnára, az élénkítő vörösre, sárgára, vagy éppen a gyász színére.

Az élet számos területén hátrányos helyzetben vannak a színtévesztők. A korlátozott foglalkoztatáson túl például a közlekedésben, ahol nemcsak saját magukra, hanem másokra is veszélyesek lehetnek. A színtévesztés már óvodás és iskolás korban is nehéz helyzetbe hozza a színtévesztő gyermekeket: nem ismerik fel a színes jelzéseket a ruháikon, helytelenül használják a színeket a rajzaikon, ügyetlennek bizonyulnak a színes műanyagformákból kialakított logikai játékokban, rosszul látják a térképeket és a tankönyvek, munkafüzetek, színes képeit; problémát okoz számukra az okostelefon és a számítógép képernyőjén a tájékozódás.

Szülőként érdemes odafigyelnünk gyermekeink színlátására már óvódás korban, hogy minél korábban ki tudjuk küszöbölni a színtévesztés okozta hátrányaikat és az életminőségüket befolyásoló negatív tényezőket.

Felnőttként több szituációban könnyen felismerhetjük örökletes rendellenességünket. Például a gépjárművezetői alkalmassági vizsgán, bizonyos szakmák (katona, tűzoltó, villanyszerelő, stb.) ellátásához előírt alkalmassági vizsgán, sportolás közben (nem tudjuk megkülönböztetni a csapatok mezeit). A színtévesztés problémáját ajánlott minél előbb megoldanunk, hogy a foglalkozás választás, így karrierünk során vagy a mindennapjainkban ne okozzon hátrányokat és nehézségeket számunkra.

A színtévesztéssel együtt kell élni, ám hátrányaitól ma már senkinek nem kell szenvednie a magyar kutatók által kifejlesztett DaltoNon™ szemüveglencséknek köszönhetően.

A színtévesztés oka

Sokáig az volt az uralkodó nézet – még orvosegyetemi könyvekben is – hogy a színtévesztés oka a három színtévesztő csap (a vörös, a zöld és a kék receptor) valamelyike érzékenységének a lecsökkenése. Dr. habil Ábrahám György, a Magyar Tudományos Akadémia doktora és a Budapesti Műszaki Egyetem professzora által vezetett kutatócsoportnak köszönhetően mára már ismerjük a színtévesztés valódi okát. A színtévesztés oka nem valamelyik receptor érzékenység-csökkenése, hanem az, hogy kissé más színre érzékeny az adott receptor, mint a normális megfelelője. Például a vörös receptor ahelyett, hogy a piros színre lenne érzékeny, a narancssárga fényre mutat maximális ingerületet. A színlátás az emberi szemben hasonlóan működik, mint egy kamerában. A szemünkben megtalálható három receptor közül az egyik a kéket, a másik a zöldet, a harmadik a pirosat érzékeli, a szivárvány többi színeit pedig ezeknek a receptoroknak az együttes működésével érzékeljük. A színtévesztőknél azonban ezek a receptorok érzékenységi színei eltolódnak. Leggyakrabban a zöld vagy a vörös receptor tolódik el, a kék színtévesztés nagyon ritka.

A fenti információk birtokában, hosszas kutatást és tesztelést követően fejlesztettük ki a DaltoNon™ színlátást korrigáló szemüveglencséket.


Az ember két módon lehet színtévesztő: örökletes vagy szerzett úton. A szerzett színtévesztés oka az egyén élete folyamán bekövetkezett valamilyen betegség, esetleg a szem sérülése. A leggyakoribb kiváltó betegségek a glaucoma, a cukorbetegség, az alkoholizmus és a mérgezés. Az öröklött színtévesztés genetikai rendellenesség és egész életre szól. Az X nemi kromoszóma örökíti. Emiatt főleg férfiaknál fordul elő a rendellenesség, mivel náluk az eltérő XY nemi kromoszómák miatt az esetleges hibás X kromoszóma már nem korrigálódik. A nők esetében, ha hibás is az X kromoszóma, a másik X nemi kromoszómájuk még korrigálhatja a rendellenességet. A színtévesztők népességen belüli eloszlása is tükrözi a fentieket. Az európai férfipopuláció 5-9%-a, míg a női populáció mindössze 1%-a színtévesztő.

Tények a színtévesztésről

  • A színtévesztés eloszlását tekintve nagy eltérések vannak nemek szerint és a Föld különböző régiói között. Magyarországon a férfiaknak 8, a nőknek viszont csak 0,4 %-a színtévesztő.
  • A világon több, mint 200 millió ember színtévesztő.
  • A rendellenességet a nők örökítik a fiaikra a 23. kromoszómával, de a színtévesztés kialakulhat a retina megsebesülésekor vagy szembetegség miatt.
  • Felmérések bizonyítják, hogy legmagasabb az arány a legfejlettebb régiókban: az Amerikai Egyesült Államokban és Európában. A fejletlenebb térségek felé haladva a színtévesztők száma csökken, az ősi körülmények között élő természeti népeknél pedig nulla. Ábrahám György szerint ennek oka a természetes kiválasztódásban van. A fejlett világban sok olyan embert is megment és életben tart az orvostudomány, akiknek természeti körülmények között nem lennének életesélyei.
  • Az információvesztés színérzékeléskor rontja az életminőséget, rontja az információ feldolgozás biztonságát, és ezeken keresztül negatívan befolyásolja a felismerés reakcióidejét.

A színtévesztők eloszlása világviszonylatban

A színtévesztés hatása az életminőségre

A minket körülvevő világ mintegy 90 százalékát szemünkön keresztül érzékeljük. Az emberi szem több állattal ellentétben képes a színes látásra, ezért életünk során központi szerepet tölt be ez a képességünk, a színek valószínűleg a legfontosabb információkat nyújtják számunkra a mindennapi életünkben. A színek tájékoztató szerepük mellett – forgalomirányító jelzések, színes diagramok, élelmiszerek kiválasztása – képesek a hangulatunkat is befolyásolni (pl. orvosi rendelőben a nyugtató zöld szín, szórakozóhelyeken az élénkítő villódzó fények).

A színtévesztésnek számos negatív hatása van az életminőségre. Már óvódás és iskolás korban jelentkezhetnek a mindennapi tevékenységeket korlátozó tényezők. A színtévesztő gyermekek nem ismerik fel a színes jelzéseket ruháikon, helytelenül használják a színeket rajzaikon, ügyetlennek bizonyulnak a színes műanyagformákból kialakított logikai játékokban, rosszul látják a térképeket és a tankönyvek, munkafüzetek színes képeit.

Felnőtt korban a színtévesztés egyre súlyosabban hat e rendellenességgel rendelkező emberek életére, mivel a színtévesztők az élet számos területén hátrányos helyzetbe kerülnek. A korlátozott foglalkoztatáson túl a közlekedésben is hátrányt szenvednek, ahol nemcsak saját magukra, hanem másokra is veszélyesek lehetnek. Több sportnál lényeges tényező, hogy élesen, jól elkülöníthetően lássuk a színeket. Például a csapatjátékok esetében a saját és az ellenséges csapat mezeinek megkülönböztetése nehézséget okoz a színtévesztőknek; a narancsszínű golflabdát szinte nem is látják a színtévesztők a zöld fűben. Akár ruha- vagy élelmiszervásárlásról is legyen szó, a színtévesztőknek problémát okoz a megfelelő színű ruhadarabok és a friss húsok, zöldségek kiválasztása. Az egyetemen vagy az üzleti életben sokszor találkozunk színes szemléltető ábrákkal és diagramokkal, amelyek pontos értelmezéséhez szintén tökéletes színlátás szükséges. A sort további példákkal lehetne folytatni. Mindez azt bizonyítja, hogy a teljes élethez mennyire szükséges és nélkülözhetetlen a tökéletes színlátás, amely a DaltoNon™ szemüveglencséknek köszönhetően már mindenki számára lehetséges.

Szakmák

A színtévesztőket a rendellenességük egyrészt a szabadidős tevékenységükben és a mindennapi életükben korlátozhatja, másrészt hátrányt jelenthet számukra a karrierjükben. Több, mint 100 szakma esetében a színtévesztés korlátozó tényező vagy kizáró ok.

Szakmák, melyek esetén a színtévesztés korlátozó tényező, például:

Művészetek:

  • keramikus
  • ékszerész
  • díszletező
  • fotóművész, operatőr
  • hímző, csipkeverő
  • iparművész
  • képzőművész

Különféle mérnökök:

  • élelmiszeripari mérnök
  • fa- és könnyűipari mérnök
  • gyengeáramú villamosmérnök
  • kohómérnök
  • közlekedési mérnök

Gépészek, gépkezelők:

  • atomerőművi gépkezelő
  • erdőgazdasági gépkezelő
  • fémmegmunkáló gépkezelő
  • italgyártó gépkezelő
  • kazángépkezelő
  • kohászati gépkezelő
  • mezőgazdasági gépész
  • nehézföldmunka gépkezelő
  • nyomdaipari gépkezelő
  • papíripari gépkezelő
  • ruházati gépkezelő
  • textilipari gépkezelő

Egyéb:

  • állattenyésztő
  • bőrkikészítő
  • burkoló
  • csillagász
  • szőlő- és gyümölcstermesztő
  • kertész
  • fizikus
  • fodrász, kozmetikus
  • kalauz
  • kirakatrendező
  • pék, szakács, cukrász
  • tűzoltó
  • lakberendező
  • vegyész
  • stb.

Más foglalkozások esetében a színtévesztés kizáró ok, például:

  • ápoló
  • buszvezető, teherautó vezető, metróvezető, villamosvezető
  • erdőgazdasági gépkezelő
  • erősáramú mérnök, erősáramú elektronikai technikus
  • felszolgáló
  • festő, mázoló
  • katona
  • manikűrös
  • optometrista
  • óvónő
  • váltókezelő
  • villanyszerelő
  • porcelánkészítő, -festő
  • különféle műszerészek: informatikai műszerész, repülőgép műszerész, járműelektronikai műszerész
  • vadász
  • stb.

14/1985. (XI. 30.) KM rendelet a vasúti dolgozók munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

13/1992. (VI. 26.) NM rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról

21/2000. (VIII. 23.) BM-IM-TNM együttes rendelet a fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételéről

14/2002. (II. 26.) KöViM–EüM együttes rendelet a polgári légiközlekedési szakszolgálati engedélyek egészségügyi feltételeiről és kiadásuk rendjéről

22/2005. (VI. 14.) HM-EüM együttes rendelet az állami célú légi közlekedésben folytatott szakszolgálati tevékenység repülőegészségi feltételeiről

21/2002. (XI. 8.) GKM-ESzCsM együttes rendelet a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről

A színtévesztés típusai

A színtévesztésnek többféle típusa van. Dr. Ábrahám György és munkatársai kutatásainak köszönhetően mára már tudjuk, hogy a színtévesztés a receptorok megváltozott tulajdonságainak köszönhető. Az emberi szem három alapszínre érzékeny receptorokkal rendelkezik (kék, zöld, vörös). A receptoroknak hullámhosszban eltolódhat a spektrális érzékenysége, sőt maga a fényérzékenységük is csökkenhet, tehát a színtévesztést alapvetően ez a jelenség okozza. A receptor érzékenységi diagramot figyelve, ez nem más, mint a görbék jobbra vagy balra tolódása vagy a görbék lapulása a hullámhossz függvényében.

A színtévesztés leggyakoribb típusa a vörös-zöld színtévesztés, ami legtöbbször öröklött, de lehet a retina, a látóideg, vagy a színérzékelésben érintett magasabb látóközpontok sérülésének következménye. A kék receptor által okozott színtévesztés nagyon ritka.

Vörös-zöld színtévesztés típusai

  • Dikromázia (protanópia és deuteranópia)
  • Anomáliás trikromázia (protanomália és deuteranomália)

Kék-sárga színtévesztés típusai

  • Dikromázia (tritanópia)
  • Anomáliás trikromázia (tritanomália)
Típus Altípus Receptorok elhelyezkedése Színlátás torzulása
Monokromát (színvak) - mindhárom receptor érzékenységi görbéje egymásra csúszott monokromatikus látás (színvakság)
Dikromát tritanóp a kék érzékenységi görbe a zöldre tolódott csak a türkiztől vörösig látás
deuteranóp a zöld érzékenységi görbe a vörösre tolódott kék-sárga látás
protanóp a vörös érzékenységi görbe a zöldre tolódott kék-sárga látás
Anomál trikromát tritanomál a kék érzékenységi görbe a zöld felé tolódott el széles türkiz tartomány, zöld helyett is türkizt lát
deuteranomál a zöld érzékenységi görbe a vörös felé tolódott el széles türkiz illetve széles sárga tartomány
protanomál a vörös érzékenységi görbe a zöld felé tolódott el széles narancs tartomány, keskenyebb vörös tartomány